A vezetők többnyire
- nagyon leterheltek, sokkal többet
dolgoznak, mint a munkaidő,
- állandó időzavarban vannak,
- nem értik, hogy miért nem értik őket
a beosztottak,
- nem mernek megbízni az emberekben,
- előbb-utóbb kiégnek, vagy rámegy
a családjuk, egészségük erre az életvitelre,
- nem érzik jól magukat a bőrükben, még
akkor sem, ha egyébként sikeresek,
eredményesek.
A beosztottak közül sokan
- nem szívesen járnak be a munkahelyre,
- nem elkötelezettek a vállalat iránt,
- demotiváltak,
- azt állítják, hogy nem ismerik a szervezet céljait,
- nem tartják egyértelműnek az elvárásokat,
- nem tartják hitelesnek a vezetőket,
- nem érzik, hogy a vezetők támogatnák őket,
érdeklődnének felőlük, - nem gondolják, hogy kapnak elegendő,
információt, visszajelzést, - stresszben élnek.
Mindez annak ellenére tapasztalható, hogy a releváns ismeretekről már hallottak – akár több cégnél, több képzésen – mégsem épült be vezetési tevékenységükbe.
Az elmúlt 20 évben elképesztő mennyiségű vezetői szakirodalomhoz férhetett hozzá az, aki akart, különösképpen, ha angolul is értett. Ugyanezen időszak alatt gombamód szaporodtak
a tréningekre szakosodott vállalkozások,
akik százával tartották évente a különféle készségfejlesztő képzéseket.
A multinacionális vállalatoknál dolgozó szakemberek és vezetők rengeteg tréningen vettek részt, de ennek ellenére a mai napig olyan alapvető vezetési problémákkal találkozhatunk, mintha a sok-sok ismeret nem került volna át a vezetők napi gyakorlatába.